Bevezető

Mottó: Nem az a kérdés, hogy lehet a napi munka mellett minőségbiztosítással is foglalkozni, hanem az, hogyan lehet magas színvonalú és jó minőségű ellátást megvalósítani, hiszen a kettő egymást feltételezi, egymástól elválaszthatatlanok.


 

A DEMIN XIII. – folytatva a korábbi DEMIN konferenciák hagyományait - azokkal a kérdésekkel foglalkozott, amelyek az eddigi minőségügyi tevékenységek fejlesztésével, a rendelkezésre álló erőforrások átcsoportosításával, új struktúrák, folyamatok kialakításával, bevezetésével, működtetésével, rendszeres monitorozással, és az eredmények folyamatos értékelésével biztosítják az egészségügyi ellátórendszer eredményességét, hatékonyságát, biztonságát, továbbá támogatják a szakmailag megfelelő, optimális egészségnyereséget biztosító gyakorlat megvalósulását.

"A nehéz gazdasági helyzetben kiemelt prioritásként kezelendő az egészségügyi szolgáltatások minőségének kérdése azaz, hogy az ellátások során biztonságos, megfelelő, időszerű és ezek eredményeként eredményes és hatékony, a betegek elégedettségét szolgáló betegellátás valósuljon meg. A minőségpolitikai célkitűzések, melyek illeszkednek a hazai egészségpolitikai irányokhoz és az Európai Uniós trendekhez, ezen elvek figyelembe vételével kerülnek meghatározásra."(Semmelweis Terv)

A minőségszemlélet, a minőségbiztosítási és fejlesztési módszerek és modellek szerves integrálása az egészségügyi rendszerbe és minden érdekelt fél tevékenységébe, a gondolkozásba, a gazdasági és társadalmi a környezetbe annak érdekében, hogy fejlődjön az egészségügy struktúrája, működése és eredményessége, hatékonysága, biztonsága. Javuljon az életmód, az életminőség, a lakosság egészségi állapota és ezzel hozzájáruljon Magyarország versenyképességének javításához.

Bár a minőség fogalmát az utóbbi években egyre többen használják Magyarországon is az egészségügyben is, de gyakran megfelelő értelmezés és tartalom nélkül, ezért a kifejezés a vezetők és az egészségügyi dolgozók számára megkopott szólammá vált, valós értékéből sokat vesztett.

A legmodernebb egészségügyi technológiák alkalmazása is csak akkor biztosítja hatékonyan a gyakorlatban is az egészségügyi ellátás fejlődését, ha az társul a vezetők és a dolgozók minőség iránti elkötelezettségével, a minőségfejlesztés alapelvei integrálódnak az egészségügyi szolgáltatás struktúrájába és a folyamataiba. Ezért az egészségügyi ellátás hatékony fejlesztéséhez nélkülözhetetlen a minőségszemléletet.

A minőségügyi tevékenységeknél nincs teljeskörű motiváció, a finanszírozás során a minőségi szempontok nem vagy csak alig érvényesülnek. A mindennapi egészségügyi ellátás során hiányzik a minőségszemlélet, a bizonyítékok helyes alkalmazása, a hatékonyság, az eredményesség és a biztonságra való odafigyelés. A civilszférával történő egyeztetések, a betegelégedettségi vizsgálatok gyakran csak formálisak.
Fontos probléma a minőségirányítás munkaerő helyzete. Az azóta a GYEMSZI-be integrálódott EMKI felmérése szerint, a kórházak 48%-ában volt csak főállású minőségirányítási vezető, akik az intézmények 65%-ában részt vesznek a felső vezetői értekezleteken. Jelenleg nem rendelkezünk adatokkal arra vonatkozóan sem, hogy a minőségügyi vezetők milyen minőségügyi végzettséggel rendelkeznek és milyen kompetenciákkal rendelkeznek.

Nemzetközi tapasztalatok bizonyítják, hogy a felülről jövő szabályozás, akár tanúsítás, akár akkreditáció – csak akkor éri el célját, ha az társul az egészségügyi vezetők és az egészségügyben dolgozók elkötelezettségével. Ennek szellemében elengedhetetlen a minőségkultúra terjesztése, a vezetők és dolgozók minőségszemléletének fejlesztése.

Ennek megvalósításának érdekében ettől az évtől a Debreceni Egészségügyi Minőségügyi Napok rendezvényen nem voltak párhuzamos szekciók. Ezzel megteremtettük annak lehetőségét, hogy minőségügyi területen dolgozók és a napi egészségügyi ellátásban résztvevő szakemberek megismerjék egymás tevékenységeit, terveiket és a "minőségügyi és a "szakmai" munka közeledjen egymáshoz, a minőségszemlélet szervesen integrálódjon a mindennapi egészségügyi ellátásba.

A továbbképző tanfolyamkén történő akkreditálás célja az volt, hogy az orvosokat és a szakdolgozókat a továbbképző pontokkal is motiváljuk a rendezvényen való részvételre.

A DEMIN honlapján, a rendelkezésre álló előadásokon kívül, elérhetők a szerzők által készített, és 2013. május 21-ig beérkezett írásos anyagok is. Ezeknél  szakmai lektorálás nem történt, de reméljük, hogy ezek az összefoglalók hozzájárulnak az előadások jobb megértéséhez és az elhangzottak hasznosításához.

Az egészségügy és azok határterületeinek fejlesztése közös ügyünk. Magyarország jelen egészségügyi helyzetből fakadó minőségi problémák, az egészségpolitikai tervek megismerése, a minőségügyi feladatok helyes irányának egyeztetése, a tapasztalatok átadása, a közös gondolkozás érdekében folyamatosan várjuk az elhangzott előadásokkal kapcsolatos véleményeket, javaslatokat  honlapon.

Ugyancsak várjuk javaslataikat a DEMIN XIV. fő témáival kapcsolatban.

Dr. Gődény Sándor
egyetemi docens
DE OEC, MOI
EOQ MNB Szakbizottsági elnök


Pro-Qaly

Legfrissebb hozzászólások