Erős társadalmi tőke, sikeres nemzet

Bevezetés
Erős társadalmi tőke, sikeres nemzet
A versenyképesség puha tényezői

Bevezetés

Motto:
„A minőség az egészségügyi ellátás lényegi és nélkülözhetetlen összetevője, és a mennyiségi és költség mutatók mellett minden egészségügyi ellátó tevékenység normális jellemzője."
(Miniszteri Bizottság R (97) 17 számú ajánlása)

Az egészségügy a XX. század utolsó évtizedeiben jelentős változáson és fejlődésen ment át. Megváltoztak a megbetegedési és halálozási viszonyok, az ellátás során alkalmazott diagnosztikus és terápiás technológiák módszerek. Ugyanakkor az egészségügyi ellátórendszer szerkezete, a szolgáltatások összetétele, az ellátási szintek igénybevétele nem követte sem az orvostudomány és az orvostechnika fejlődését, sem a megváltozott szükségleteket vagy igényeket. Mindennek következtében nőtt a rendelkezésre álló pénzügyi források és a struktúra forrásigénye közötti szakadék, miközben a lakosság egészségi állapota nem javult, sőt egyes területeken romlott. A változatlan szerkezet és működési mód mellett az ellátás minősége elmarad a kívánalmaktól és megfelelő változtatás nélkül további működési zavarok alakulhatnak ki.Magyarországon az egészségügyi közkiadások GDP arányos csökkenése, az egészségügyi kiadások arányának elmaradása az OECD országok átlagától a népegészségügyi helyzet kedvezőtlen mutatóival párosul.

A lakosság rossz egészségi állapotát jól jelzi, hogy 2007-ben Magyarországon a születéskor várható élettartam csak 73,3 év volt, szemben az OECD országokban megfigyelt 79 évvel. (OECD, 2009).
A rossz egészségi állapot a kezelési költségeken kívül jelentős termelés kiesést is okoz a gazdaságnak, mely elérheti az ezermilliárdos nagyságrendű a veszteséget, azaz a GDP közel 5%-a vész el az idő előtti megbetegedések és halálozások miatt.

Mivel az egészségügyi közkiadások az elkövetkező években várhatóan nem növelhetők, különösen fontos kérdés, hogy ebben a helyzetben milyen stratégiával lehet kezelni azt a gazdasági és társadalmi kihívást, hogy a romló egészségügyi finanszírozás mellett Magyarország lakosságának egészségi állapotában ne következzen be további romlás, illetve ezen stratégián belül a minőségszemléletnek, a minőségmenedzsmentnek milyen szerepe lehet?

A struktúra és a finanszírozás jelenlegi formájának átalakításával önmagában nem várható áttörés. A költségérzékenység érvényesítése, a hatékonyság alapelvét előtérbe helyező minőségirányítási elvek és módszerek alkalmazása, az egészségügyi dolgozók kompetenciájának fejlesztése, de főleg az epidemiológiai adatokra épülő a népegészségügyi helyzet javítását célzó komplex minőségügyi programok, az egészséges társadalom megvalósítása érdekében tett interszektoriális együttműködések adhatnak megoldást Magyarország jelenlegi problémáira.

Egészséges társadalom nélkülözhetetlen egy ország versenyképességének kialakításához. Ennek értelmében a lakosság egészségi állapotának fejlesztése, illetve az úgynevezett „puha tényezők” javítása meghatározó versenystratégiai tényezőt jelentenek Magyarország gazdasági helyzetének javítása érdekében. A javuló gazdasági helyzet, visszahatva a társadalmi és egészségügyi ellátórendszerre, tovább javítja a lakosság egészségi állapotát.
A DEMIN X. – folytatva a korábbi konferenciák témáit - azokkal a kérdésekkel kíván foglalkozni, amelyek az eddigi minőségügyi tevékenységek fejlesztésével, a rendelkezésre álló erőforrások átcsoportosításával, a jelenlegi struktúrák, folyamatok összehangolásával, új struktúrák, folyamatok bevezetésével, működtetésével, rendszeres monitorozással, és az eredmények folyamatos értékelésével biztosítják az egészségügyi ellátórendszer eredményességének, hatékonyságának, biztonságának, továbbá a minőségügyi tevékenységek társadalmi kihatásának és ezen keresztül a lakosság egészségi állapotának javítását.
Hiszen ez a cél.

Fő témák:

• Minőségirányítás fejlesztése az egészségügyben
• Alapellátás minősége, foglalkozás-egészségügy
• Járóbeteg szakellátás minősége
• Fekvőbeteg ellátás minősége
• Az ellátás eredményessége, biztonsága
• Finanszírozás, költséghatékonyság, minőség és fenntarthatóság
• Minőség az egészségügyben - az érdekelt felek szempontjai, betegjogok, betegoktatás

Kerekasztal

• Az egészségügyi minőségfejlesztés stratégiája
• Következtetések,
• Javaslatok

Minden fő témát felkért előadók ismertetnek. A felkért előadók előzetesen egyeztetett szempontok szerint tárgyalják a terület erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit, lehetséges veszélyeit. Meghatározzák a prioritások és a szükséges erőforrásokat.
 Az egészségügy fejlesztése közös ügyünk. A fejlesztési stratégia helyes irányának meghatározása érdekében ezért minél nagyobb számmal várjuk a résztvevők javaslatait.

A DEMIN munkacsoport tagjai, a DEMIN X. konferencia után folytatják munkájukat, és további szakemberek bevonásával egy olyan munkaanyagot terveznek összeállítani, melyben konkrét javaslatokat fogalmaznak meg egy komplex minőségügyi stratégia kialakítása érdekében.
Szeretném kifejezni köszönetemet azoknak a felkért előadóknak, akik előadásaikat írásos formában is elküldték, és ezzel is hozzájárultak a végső javaslat gyakorlati megvalósításához.
A DEMIN X. Kiadvány a szerzők által leadott dokumentáció összeállításából született, szakmai lektorálás nélkül. Néhány helyen formai egységesítés történt.

Összefoglalók összeállításának zárása: május 18.

Debrecen, 2010. május 20-21.

Dr. Gődény Sándor
 

Erős társadalmi tőke, sikeres nemzet
(részlet)
Csath Magdolna
(közgazdász, egyetemi tanár)

A társadalmi tőke vizsgálata meglehetősen új kutatási terület, kezdetben csak a szociológusok foglalkoztak vele. Mára viszont a közgazdászok figyelmét is felkeltette, elsősorban azért, mert több ország esetében is a gazdasági sikert nem tudták csupán a hagyományos természeti, fizikai és pénzügyi tőke erejével megmagyarázni. Ma azonban még sok a tisztázatlan terület, és számtalan kérdés egyelőre fel sem merült. Nyilvánvalóan társadalmi és gazdasági sikertényező azonban az is, hogy a társadalom tagjai mennyire képesek együttműködni, mennyire bíznak meg egymásban és az intézményrendszerben, s hogy mekkora a társadalom szervezettsége.

Nekünk, akik sem a természeti, sem a fizikai, sem pedig a pénztőkének nem vagyunk bővében, kiemelten nagy figyelemmel kell fordulnunk az emberi és a társadalmi tőkében rejlő lehetőségek felé. Különösen sürgető annak elemzése, hogy van-e nálunk kimutatható összefüggés a gyenge társadalmi tőke és a lakosság tragikus egészségi állapota között. Ezért a kormányokat nemcsak annak alapján kell megítélnünk, hogy mit tesznek a GDP növelése érdekében, hanem aszerint is, hogy mennyire eltökélten, őszintén, szakszerűen elemzik és építik a társadalmi tőkét, s hogy megteremtik-e mindehhez a feltételeket és a körülményeket.

A magyar társadalmi tőke egészséges elemeit meg kell védeni, s az egészségteleneket át kell építeni. Ez nem megy tudatos cselekedetek, beruházások és széles körű részvétel nélkül. A magyar társadalmi tőke ma beteg. Baját súlyosbítja, hogy a nemzet versenyképessége a mai napig a munkaerő „olcsóságára” épül. „Együtt lélegző”, pozitív jövőképű, nagy tudású és erős társadalmi tőkéjű, versenyző társadalmat kell teremteni. Olyat, amelyben valódi demokrácia van, amelyben érdemes tanulni, mert a teljesítmény, nem pedig a kapcsolatrendszer teremti meg az előmenetel feltételeit.
Csökkenteni kell a szegénységet, hogy növekedhessen a bizalom, valamint a hatalomtól való távolságot, hogy értelme legyen a civil kezdeményezéseknek.
Javítani kell az életszínvonalat és az életminőséget, mert ezáltal minél több embernek nyílik lehetősége és támad majd igénye arra, hogy a maslowi hierarchián az alapvető szükségletek kielégítésének szintjéről az önmegvalósítás szintjére emelkedjen fel.

Forrás: Valóság (2006. június XLIX. évfolyam 6. Szám)

A versenyképesség puha tényezői
(részlet)
Csath Magdolna
(közgazdász, egyetemi tanár)

A versenyképesség nemcsak vállalati, hanem nemzetgazdasági fogalom is. Vizsgálatát sokféle mutató alapján érdemes elvégezni. A szűklátókörű, csak a mérhető gazdasági mutatókra – költségvetés állapota, export nagysága, növekedési ütem stb. – összpontosító vizsgálatok nem adnak választ arra, hogy hogyan érhető el az a hosszútávú, fenntartható versenyképesség, amely az életminőség javítását is eredményezi. Például a rövidtávú, csak a pénzügyi mutatókkal foglalkozó versenyképességi közelítés számára az oktatásra fordított állami kiadások a költségvetés terheként jelentkeznek. A fenntartható versenyképességre törekvő országokban viszont az oktatásba beruházott pénzt a versenyképesség jövőbeli növelése egyik legfontosabb eszközének tekintik. Az olcsó munkaerőt versenyképességi előnynek gondolók elfeledkeznek arról, hogy a rosszul kereső ember nem motivált, nem fog többet tenni, csak amennyit feltétlenül szükséges. Így tudása, képességei kihasználatlanul maradnak. Továbbá az alacsony bérekből nem lehet sem a tudást, sem pedig az egészséget megfelelő szinten fenntartani. Az elkopó tudású, romló egészségű és rosszkedvű emberekkel pedig nem lehet sikeres, versenyképes gazdaságot építeni.

Színvonalas, értelmes és jól fizető munkát kínáló cégek sem fognak megtelepedni olyan országokban, ahol a munkaerő tudása, képességei és mentalitása nem megfelelő a számukra. A versenyképességet így csak rendszerszemléletben, a cégek és a nemzetgazdaság versenyképességének összefüggésrendszerében, és a rövid és hosszútávú célok együttes figyelembe vételével vizsgálhatjuk szakmailag korrekt módon. Éppen ezért kell nagy figyelmet szentelni a cikkben vizsgált „puha tényezőknek” is. A puha tényezők sajátos értékeket teremtenek. Például a korrupciómentes, szakszerűen irányított gazdaság megfelelő környezetet teremt a cégek sikeres működéséhez. A társadalom iránt felelős, etikus viselkedés olyan értékrendet alakít ki, amelyben jó teljesítménnyel boldogulni lehet. Az erős társadalmi tőke lehetővé teszi az összefogást, a harmonikus emberi kapcsolatokat, amelyek nélkül nincs egészséges társadalom és sikeres gazdaság.

Mindent összevetve a puha tényezőket a versenyképesség minőségi, a gazdasági mutatókat pedig a versenyképesség mennyiségi jellemzőinek is tekinthetjük. A versenyképesség alakításában játszott eltérő szerepük arra int, hogy helytelen a rövidtávú versenyképesség bármely áron - például a környezet szennyezésével, vagy az emberek kizsákmányolásával – való növelése. Hiszen a versenyképesség végső értelme az emberi élet jobbá és szebbé tétele: azaz a gazdasági eredmények növelése mellett az élet minőségének a javítása. Magyarország ma rossz úton jár: a versenyképesség rövidtávú szemléletű, gyarmati modelljét követi. Ezt bizonyítja valamennyi nemzetközi versenyképességi elemzés, közöttük a cikkben részletesen bemutatott IMD tanulmány is. Érthető ezért, hogy az életminőségünk tekintetében is rossz a helyezésünk a nemzetek között. Gazdaságunk egyre romló teljesítménye figyelmeztet arra, hogy a versenyképesség puha tényezőit nem lehet büntetlenül hosszútávon figyelmen kívül hagyni. Ha nem sikerül meggyőzni a politikai-gazdasági vezetőket a versenyképesség puha tényezőinek fontosságáról, akkor Magyarország mások után kullogó, lemaradó, perifériás gazdaságú és társadalmú ország marad.

Forrás: Valóság, 2008. október
 

Hozzászólások